Az a vád még sose ért bennünket, hogy ne lennénk elég parasztok, tehát ez jól megy nekünk… És hogy beszűkültté se váljunk, a gondolkodásunkat olyan nagyformátumú véleményvezérek is alakítják, mint az általam rendszeresen emlegetett Besenyő Pista bácsi, vagy épp az ebben a cikkben idézésre kerülő művészek, jelesül az Animal Cannibals és Zach Galifianakis. Ha esetleg nem mond így semmit az utóbbi színész-humorista neve, azonnal be fog ugrani a Másnaposok című trilógiából: ő volt az ifjú ara fél-retardált, pufók, szakállas öcsikéje, a balul elsült legénybúcsú balul elsülésének egyik epicentruma.
by
Kezdjük tehát a sikeresség első három kulcsösszetevőjével, az Animal Cannibals munkásságának bázisán. Ekként fogalmaz a költő:
“Szerintem nem kell, hogy örökké hátranézz
Előtted ott a cél a zászló neked leng
Tudod a siker kapujánál a tehetség számít
No meg a kitartás és a szerencse
Minden ember más de fontos a tisztelet
Te is tiszteled azt aki olyat tud ami nem megy neked
Mert ahogy a klikk mondja: ismerd meg a másik embert
Ez jó de fontos, hogy a sort magaddal kezd el
Legyél tisztában önmagaddal
Mire vársz?
Tudd meg végre magadról, hogy miben vagy ász
Tehát próbáld ki magad mindenben
A sportban a munkában a művészetekben
És hogyha megtaláltad azt amihez a legjobban értesz
Akkor gyakorolj és fejleszd a képességed
Azért, hogy legyen egy olyan dolog amiben te vagy a legjobb
Na gyerünk gyűrd a tehetséged alá a csúcsot!”
Akinek erre nincs ingerenciája, nyugodtan hihet a fenti rappereknek és akár nekem is, mert én becsülettel átnyálaztam ezeket a forrásanyagokat. A Fila Rap Jam alapítói ugyanis korrekt konklúziókat vontak le, akármiből is.
És akkor jöjjön az ígért extra elem, a szőrös másnapost megformáló művésztől! “Destroy the idea that you have to be constantly working or grinding in order to be successful. “Embrace the concept that rest, recovery, reflection are essential parts of the progress towards a successful and happy life.” – fogalmazott Zach Galifianakis. Azaz szabad fordításban: ki kéne kukázni az elképzelést, hogy folyamatosan gürcölni meg darálni kell a siker érdekében, és főkéne fogni, hogy a pihenés, az újratöltődés és a reflektálás alapvető elemei a sikerhez és a boldog élethez vezető útnak. Na most beüt rögtön a kognitív disszonancia, hogy nem az előbb mondtuk, hogy kitartóan kell rajta melózni??? De igen, és ez a két dolog egyszerre igaz.
Kemény, kitartó munka és szisztematikus gyakorlás szükséges a tartós és fenntartható sikerhez (a megfelelő adottságok és a jó csillagállás mellett), de mivel az ember ritmikus lény (lásd a számtalan példát rá a biológiai működésünkben), akkor tudunk igazán jól fejlődni, ha fizikailag és szellemileg is rendszeresen megállunk pihenni, töltekezni, reflektálni.
Tehát nem csak nyomjuk ész nélkül, mint süket a csengőt.
Megfigyelésem szerint ez utóbbit rontják el sokszor azok a tehetséges, hatalmas munkabírású, szorgalmas emberek, akik úgy járnak el, mint Stephen R. Covey történetében az elemekkel és a tompa szerszámával küzdő favágó, akihez odamegy egy arra sétáló járókelő, és javasolja neki a fűrész megélezését. A munkás azonban visszautasítja a felvetést, mivel nem ér erre rá, akkora kupac rönk várja még…
—
Kattints ide és töltsd le ingyenesen Dobay Róbert Mégis, mire számítottál? című ekönyvét!
Act2Manage Application
An interactive, gamified, practice-oriented leadership development application that provides immediate help and enables follow-up to the most common dilemmas.
A mainstream megkérdőjelezése
Ha azt szeretnénk, hogy a HR valódi üzleti értéket teremtsen, három alapfeltevést kell újragondolnunk:
1. „A kultúra megfoghatatlan”
Ráadásul nem követnie kell a stratégiát, hanem formálnia.
2. „A HR soft terület”
Ezeket nem megérzésből kell meghozni, hanem adatok alapján.
3. „A HR felel az emberekkel kapcsolatos problémákért”
A legtöbb „people probléma” valójában:
- vezetői probléma
- vagy rendszer szintű probléma
- a kultúráért
- a teljesítményért
- az elköteleződésért
Listenbourg története megmutatta, hogy a közös hiedelmek teljes „valóságokat” képesek létrehozni.
Ideje, hogy a szervezetek tudatosan újraírják a sajátjukat:
- alakítsuk a HR-t adatvezérelt stratégiai motorrá
- tervezzünk olyan munkahelyeket, amelyek támogatják az életminőséget
- cseréljük le a véleményeket mérhető adatokra
- építsünk olyan rendszereket, amelyek a kísérletezést jutalmazzák, nem a megszokást
